Mindenki örömére...

  A reggel ugyanúgy kezdődött, ahogyan máskor. Felkeltem, nyújtózkodtam és… beleért a bilibe a kezem.. egészen mélyre… Azuram, már tegnap se nagyon akart kimenni a járványtól totálisan beszart Ausztriába, de ő a munka hőse, és hiába köhög már vagy két hete, megy; mert menni kő… Én, alig élek..taknyom nyálam egybe folyik, nem érzem a csoki… Tovább »

    Mivel, éjszakára kikapcsolom a wifit a mobilomon és az intelligens asszisztenst is igénybe veszem (Beállítom, hogy este tízkor kapcsoljon ki és reggel 4.30.kor kapcsoljon be) ezért, csak ébredés után vettem észre, hogy imádott volt Ofőnk írt nekem, és kért csinázzak egy csoportot a facebukon, ami a természetismeret nevet viseli.. A takonykór, elhatalmasodni látszik… Tovább »

Nem vettek fel…, de én ezt majdnem borítékoltam volna.., persze kicsit bíztam benne, hogy mégis, de a női és egyéb megérzéseim mind azt súgták, ez már veszett fejsze nyele. Viszont, lehetőséget kaptam arra, hogy néhányadmagammal itt dolgozhassak, tanulhassak, amolyan megfigyelés alatt lennék, hogy érdemes vagyok-e a további együtt munkára, nem szerződve hanem nai bejelentéssel.. Gondosan… Tovább »

Azt hiszem, nem én vagyok az egyetlen -de, legalábbis, biztos nem vagyunk sokan-, akik ha jó szakik jönnek hozzájuk, azokkal igyekszik jól bánni.. Így, történt ez sokadjára is amikor 2,5 fél hónap után elértem, hogy a főnök végre megtekintse azt a rossebeses 16 nm-nyi felületet, amit térköveztetni szerettem volna, de speckó módon, hogy az amúgy… Tovább »