Mivel, éjszakára kikapcsolom a wifit a mobilomon és az intelligens asszisztenst is igénybe veszem (Beállítom, hogy este tízkor kapcsoljon ki és reggel 4.30.kor kapcsoljon be) ezért, csak ébredés után vettem észre, hogy imádott volt Ofőnk írt nekem, és kért csinázzak egy csoportot a facebukon, ami a természetismeret nevet viseli..
A takonykór, elhatalmasodni látszik (érződik is!!) rajtam, ezért a minimálisra csökkentem a családdal a társas kapcsolatokat, lásd a gyereket már meg sem simogatom, pedig jó lenne..
Az Uramnak is csak integettem, amikor elment a dógozóba, ő még meg teheti én már nem, minden munkám lemondtak, de nem is mennék ebben a cudar helyzetben.
Reggel, még 4 face csopit hoztam létre, gondosan be véve a szülőket, és a tanárokat, közben anyukákkal és Tannénikkel telefonügyeletet tartottam, már amennyire bírtam a terhelést.
Ma, még el lehetett menni a suliba az ott maradt holmikért, de nem tömegben, gyerek nélkül.. Már, aki ezt a kérést megértette, mert kifelé jövet két szájmaszkos anyukával taliztam, közülük az egyik egy babakocsit tolt maga előtt.. (ökör)
Az Ofőnk rám sózta az osztály teknőseit, én meg nem tudtam vissza utasítani a gyámságot, pedig mintha éreztem volna a bajt, mert amikor a Férjemnek elmondtam a telóba, hogy 2 hüllőt hoztam haza; majdnem át húzott a vonalon, és úgy üvöltött, hogy a gyerek is hallotta, pedig a másik helységben volt a házban…..
A digitális oktatás, nem csak a tanárokra tesz bazi nagy terhet, hanem rám szülőre is, hiszen meg kell értetni a kölkömmel, hogy az, hogy itthon van az nem jelent nyári, tavaszi szünetet hanem valamiféle rendet, szabályt kell követni, ami a minthaiskolábajárást jelenti. Ezért, kicsit a gép előtt ül, kicsit meg kimegyünk a bazi nagy kertünkbe és rácsodálkozunk , hogy ez vagy az mennyire kibújt, kinyílt stb..
Voltam, orvosnál mert úgy érzem a torkom, valami szorongassa és ha vizet iszom is olyan érzés, hogy szétszakít. A váró üres, bent a dokinő és az asszisztens komoly szájmaszkban fogadott, úgy éreztem magam mint egy ufó, ahogy ültem az ócska széken. . Kézmosás, szájtátás, kézmosás, kérdések, bátorítás.
Folyamatosan, megy a tv. Hallgatom a híreket, az osztrákjaim írogatnak mi van magyarba, én meg olvasom mi van osztrákba; néha az Uram is felhívom jól van-e.
A reggel feltöltött mobilom, totál lemerült, az állandó irogatásba és telefonokba, a gyereknek egész délelőtt ment az asztali számítógép, már most ki van de szerintem csak az újdonság varázsa, mert majd megszokja, hogy mi lesz..
Fosok-e a járványtól? Nem, nem hiszem. De, nyilván ez egy új helyzet. Lesek ki az ablakon, les velem együtt a gyerek is, nézzük az utcán csapatokban játszó gyerekeket.., a szomszédhoz érkező nem kevés kuncsaftot.. , most mondanom kéne valamit?
Este, pálesszal fertőtlenítettünk az Urammal, de nem volt jó élmény mert a torkom ezerrel követelte a személyiségi jogait, amit én egy 4centes pohár tartalmával fojtottam le….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: