Nem sokkal, 9 után indultunk a lányom és én a Balatonra. Kemény 40 percig bírtuk, amikor is a természet eléggé erőteljesen tudatta velünk, hogy muszáj lesz “bepuderezni” az orrunk 
🙂 Ez, a páros pisilés pontosan 4000 forintba került nekünk, hiszen a benzinkutas pisilde, nem volt megfelelő, ezért Rábapatyon álltunk meg 
🙁 De, azt két pár cipőt, NEM lehetett otthagyni, naaaa!
Balatonfüredig, eseménytelen utunk volt, leszámítva azt a főúton, 73 km/ órával és minden enyhébb kanyarnál satuféket használó közlekedő útitársamat, akit Füred előtt 3 km-el sikerült magam után tudni 🙂
A szállás, a szokásos tavaly is itt voltunk. Kis szoba, konyhával, pöpec fürdőszobával felszerelve. Gyors bepakoltunk, aztán irány a Sétány! ” Biztos, nem kell pulcsi?”- pillogtam az égre elég borús volt. Nem-nem, szolt vissza a lányom, így csini mini ruciban és sort-póló szettben nyargaltunk végig az erdőn, ami egészen a Sétányig vitt. Tami, rollerrel pásztázta a lehetséges evöhelyeket, én magastalpuban baktattam mögötte. Gyros tálat kértem magamnak, a gyerek hamburgert evett, mi mást közben úgy négyszer körbe rollerezte az éttermet. A kaja után háromnegyed órás bűntudat következett, mert a hasábburgonyát is megettem, és tudtam a Dietetikusom, haragja örökké üldözni fog! Ezért, azon nyomban sétába kezdtünk felfedezni a környéket! A parton, hangos “Húzd!” üvöltéssel biztattuk az ismeretlen versenyző sárkányhajósokat, majd enyhe szélben megközelitettük a fagylaltost, ahol a leány 300 forintért evett fagyit, még szerencse, hogy lehetett kapni…
Kisvonatozás következett, bagatel összegért (1500.-, kettőnkre) a legutolsó ülésen, ami által háttal utaztunk mindenki másnak, de legalább az összes utánunk jövő autónak hevesen integethettünk 🙂
Vissza érve, rohanás a Jókai hajóra amit maga Jack kapitány népszerűsített kalóz kalapban, télikabátban és lábujjas stradpapucsban.. Hát, ki tudna ennek ellenállni?! Hajókázás előtt viszont egy újabb drága pisilés következett fejenként 200 forintért, és a wc-s néni közvetlen közelségével ( a szomszéd a budit takarította éppen..). Bátran, a fedélzeten ültünk le a hajón, de hiába a páratlan látvány, 20 perc múlva nyakunkat behúzva vonultunk be a fedett részre, mert a hideg szorosan átölelt minket és el sem akart engedni 🙂 Egyébként, szuper élmény ajánlom mindenkinek!
A kirándulás végén, csini miniben és a sort-póló szettben, szem előtt tartva a délben elfogyasztott gyros kalória tartalmát; sebes rohanásba kezdtünk, hogy minél hamarabb eljussunk a szállásra. Így, rekord időt futva még az eső előtt haza jutottunk, kiküszöbölve annak lehetőségét, hogy annál többen röhögjenek rajtunk a nyári ruhában, esőben futás közben, mint ahányan láttak minket..
Még, elmentünk a közeli plázába vízért. De már autóval, és reggeliért a Taminak, mert nekem szigorú diétám van és hoztam salátát otthonról!
Folytatás következik…..
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: