Csigazsiga

1.0Mindenki örömére...https://csampasrozi.cafeblog.huRozihttps://csampasrozi.cafeblog.hu/author/rozi/CsigazsigaA legemlékezetesebb esemény kétségtelenül a matek dolgozat volt , természetesen digitális változatban.. Aznap, azUram is otthon volt, még jó hogy előre dörzsölgettem a kezecskéim, hogy majd most megmutatom neki, nem cseresznyés piskóta az, amit nap, mint nap csinálok. A trambulint szedte éppen szét, amit pont eladtam a neten,- mert már nem volt kihasználtsága- amikor ki szóltam nekijje, jöjjön már bééé, kezdődik a dolgozat. A gyerek a gépnél, azUram mellette a bazi nagy felfújható, gerincjavításra is kiválóan alkalmas labdán, s így együtt nyomták meg az "kezdés" gombot. A időkorlát 45 perc volt, de mindegyikünk egyértelműen több hetet mondott megélni, ezalatt.. Már, az első feladatnál elhangzott a gyakori "simonbeszéd", mely nyomokban tartalmazott némi szépet is, de leginkább a sohaelnemkészülősház-nál dolgozó legények kommunikációját jutatta eszembe. Ugróiskola: "Mi a kurvaisten ez??" vakkantotta, az én hitvesem, és a kitágult pupillája látványától, ami a monitorra meredt, az eredetileg nyugodtan ülő 11éves is rettegve nézett az első feladványra.. A kép, egy fxa, valóban kisiskolásoknak megszerkesztett valami volt, de a kérdés, illetve a leírás, hogy mit is kell csinálni, nos…, az…, khm, kicsit sem emészthető. Azonnal, felugrottam a fotelből, ahol olvasni terveztem, és szemrevételeztem az oda írtakat. A nagy kocka, több kis kockát tartalmazott, és az értelmezésem szerint, ugróiskola szabályai szerint kellett volna a kiskockákon keresztül az eredményhez ugrabugrálni, de hogy mi az eredmény, erről majdnem ölre mentünk azUrammal. Mikor, nagy nehezen megállapodtunk, hogy mi az eredmény, vagyis hova kell eljutni szemrevételeztük a kiskockákat, amit a gyerek azonnal, okosan felismert, hogy -(-82) és a -(+27) stb, azok a számok, amikkel dolgozni kell. Azonnal, megdicsértem, hogy milyen okos, simi a kobakra, vissza a fotelba…, pont 4 másodpercig, mert fogalma nem volt, mit is csináljon a kiskockás számokkal, fogalma nem volt, hogyan tovább. A számláló, megállíthatatlanul ketyegett, ezért mint egy fővezír ugrottam fel a helyemről, és a nappali közepén ordítottam, hogy lapozzon a kövi feladatra mert telik az idő, és nem tudja befejezni a többit sem. Cápali meg Cápeti, meg az a dög A fotón egy kutya lihegett, hosszú kilógó nyelvvel mellette egy hőmérő de a feladatban csúszkának hívták, kb középen a nulla értékkel. A leírás pedig a következő: Az éjjel 4fokkal fagypont alatt volt az idő, nappalra viszont melegedett 3 fokot a hőmérséklet. Válaszd ki a megfelelő megoldást a 3 közül: (-4)+(-6)-(-2) vagy (+6)-(-4)+(+7) és még egy hasonló. Persze, még mielőtt valaki veszi a fáradtságot és elkezdi számolni a fentebb írt feladatokat, az nyugodjon le mert csak szemléltetésképpen írtam, hogy HASONLÓAN volt és ezekből kellett választani, pöcsömnyi idő alatt. Ugyanebben a feladványban, hasonlatosan az ebhez, cápali meg cápali úszkált a mélyben, nekik is volt hőmérőjük, csak nekik métereket kellett számolni. Nem számoltam hány kutyus aznapi időjárását illetve cápusok mélységét kellett kiszámolni, de nem keveset. . Mondom, nem sok idő alatt.. A pingvinek A "rohadt" kis dögök sorban álltak, köztük a > jelek voltak, alattuk az értékek, amihez nem volt szükség nagy tudományra, hiszen értelmezhető volt, nagyjából. A -17-tel kezdte a gyerek és szépen eljutott a +13-ig. Mi sem egyszerűbb… Ám, ott vérzett el, amikor a dögök közti különbséget számszerűsíteni köllött, mert én is, azUram és a gyerek is szentül hittük, ateista létünkre, hogy a -13 és -10 különbsége a -3. Így hiába volt a helyes sorrend, a kész gomb megnyomásával, megszólalt a duda is, ee…, eee…nem jó. Hogy, rohadjon meg! A 11évesem jött rá, hogy a kövi 4 dög sorrendbe rakásnál, kizárólag pluszos értékeket ír, oszt jóvan. Csigafutam Kancsal csigazsiga a képernyő egyik felén, oldalán egy elcseszett létra melyre úgy les, mintha kivégzése színtere lenne. A feladat: Csigazsiga a 8. fokról mászott fel 3 fokot, majd vissza csúszott 6-ot, hova érkezett. Szívem szerint oda írtam volna, hogy a széntárolóba, marha dzsuvásan, de a gyerek rosszallóan nézett rám, és emlékeztetett, hogy ketyeg az óra, feladat meg alig van kész. Itt csatlakozott tevékenyen azUram, aki próbálta elmagyarázni a gyereknek, csigazsiga útjait az elbaszarintott létrán, ami már eleve balesetveszélyes, de ahogy láttam nem nagyon sikerült. Amíg, a hitvesem matek tanárt alakított, addig én felvettem messengeren a kapcsolatot a valódi matek Tannénivel, aki próbált is segíteni. Fotókat küldött a saját monitorjáról, és lépésről, lépésre levezette, hogyan kéne megoldani, pl az ugróiskolát, aminél, még mindig nem volt egyértelmű számomra, az eredmény.. Arra, kaptam fel a fejem, hogy a helyi "matektanár" és a gyerek egymással kiabál, az egyik már berekedt, a másik szemei alatt duzzadt, vörös hurkák a bőgéstől. "Nem érti! Megőrülök, hát hogy a lófaszba nem lehet érteni, hogy a retkes csiga, most felmászik azon a szaros létrán 4 fokot és csak azután csúszik vissza a 5-t a picsába!" Nahh. gondoltam, helyben vagyunk… Végre, elértem amit akartam, a nélkül, hogy porosra pofáztam volna a szám, mit is élek át minden digitális oktatós nap… "Hiába, nem megy… Kicsúsztunk az időből.." írtam a valódi Tannéninek, majd a szülői messengerre navigálódtam, ahol már ezerrel ment a matek doga kivesézése. Minden, ott író szülő, kivétel nélkül szidta a rendszert, de legfőképpen az időt, amiből majd mindenki kicsúszott, és a feladatokat, amiket nemcsak a gyerekek, a szülők se értettek.. A "minden" szülőből, egy vette a fáradtságot rajtam kívül, hogy matek Tannéninek jelezze, hogy valami nem kóser ezzel a számonkéréssel, a többi kussolt…, mint mindig. Talán, kettőnk miatt, talán nem, de esélyt kaptunk illetve a gyerekeink, hogy újrázzunk, megspékelve egy kis plusz idővel, mert itt már 60 perc alatt kellett végezni. 93%-osra sikeredett, az új esélyes dolgozat. Tanulság… Lett: ..egy érzelmileg és lelkileg roncsolt gyerekem, aznapra.. Aki, egészen közelről tapasztalhatta meg, milyen az amikor a szülei az őrület jeleit mutatják.., khm.., felváltva ..egy, majdnem értelmi fogyatékossá vált férjem, aki napokig azt morogta, hogy Ő az Einstein , a koponyák koponyája, hogy a fittyfenébe nem értette, az ötödikeseknek össze állított feladatsort… …megerősített tapasztalatom, hogy a szülők inkább lerágják tőből a kézfejűket, a saját fogukkal, érzéstelenítés nélkül; minthogy kiejtsék a szájukon, nem értik a feladatot, de a gyerekük sem…a tanárok felé. …és büszkeségem, hogy végre megmutattam azUramnak, hogy nem csak a fele igaz annak, amit elmesélek néki, miközben este 5 körül eszi a "vacsebédjét"…rich