1.0Mindenki örömére...https://csampasrozi.cafeblog.huRozihttps://csampasrozi.cafeblog.hu/author/rozi/<p><a href="https://csampasrozi.cafeblog.hu/files/2018/06/Gabi-néni.jpg"><img class="alignnone size-medium wp-image-88" src="https://csampasrozi.cafeblog.hu/files/2018/06/Gabi-néni-225x300.jpg" alt="" width="225" height="300" /></a></p> <p>Köszi, Gabi néni….</p> <p> </p> <p>A gyereknek, végre itt a szünidő; nekünk szülőknek már nem annyira, mert most főhet a fejünk hova is tegyük az utódunkat egész nyáron, amíg mi dolgozunk. Mondjuk, nekem már február óta kattog az agyam, és rendszeresen akasztok ki embereket a telefonjaimmal, hogy a lehető legtöbb táborban tudjam a lányunk!</p> <p>Szóval, vége a sulinak és tegnap meg volt az évzáró is, amelyen sajnos nem vehetem részt, de az Uram képviselt engem is. S, mivel nem voltam ott ezért –nem, nem dalban!- itt, leírva mondom el..</p> <p>Köszi, Gabi néni:</p> <p>- hogy egész évben foglalkoztál a lányunkkal..</p> <p>- akkor is türelmes voltál, amikor én már saját magamat is elküldtem volna valami melegebb éghajlatra; de Te még mindig hallgattál, bólogattál és válaszoltál.. Ilyenkor, azt gondoltam, egykor biztos pszichológiát is hallgattál, persze nem felvételről, hanem valami flancos iskolában; mert magadtól tuti nem lennél ennyire nyugodt!</p> <p>- hogy, kiálltál a lányunkért, mert Te láttál benne fantáziát, pedig mások nem biztos</p> <p>- hogy, lekapargattad a külső, kemény kérget a gyerekről, hogy felszínre törjön belőle az, amit mi sem gondoltunk volna.</p> <p>- hogy imád suliba menni, és bár kicsit féltékenyen, de Istennőként tekint Rád, és az amit mondasz szent és sérthetetlen, megkérdőjelezni itthon és máshol is tilos !</p> <p>- hogy, már szeret olvasni, igaz ezt egy szekrényben teszi zseblámpával, egy takaróval és 12 darab plüssállat társaságában.</p> <p>- hogy mindig mesélsz valami érdekeset az iskolában, mert azt nem csak a lányuk hallja, hanem mi is, és erről mindenképpen tudnunk kell; ezért este alvás helyett meg kell hallgatnunk.</p> <p>-hogy elfogadtad olyannak, amilyen.. Kicsit szeleburdinak, kicsit -na, jó nagyot!- nagy szájúnak, kicsit nehezen nevelhetőnek; tudom, hogy imádod, amikor hozzád bújik..</p> <p>..és, köszi, hogy nemcsak a jó tanulók léteznek a számodra.., hogy az évzáró után, a lánygyerek csillogó szemekkel jött haza, boldogan ugra-bugrált mint egy kölök kenguru, mert az oklevél, amit adtál –nemcsak neki!-, olyan örömöt okozott ennek az emberkezdeménynek, mint egy… nem is tudok mondani olyat!</p> <p>Köszi, Gabi néni és tudd meg, hogy szükségünk van Rád jövőre is, hogy újabb és újabb élményekkel gazdagítsd az utódunkat, hogy neveld az Életre –velünk együtt-, hogy fogd a kezét, vezesd az úton, amit végig kell járnia; legalább az iskolában, amíg nincs velünk…</p> <p>Hiszen, akarod vagy nem minden általad osztályfönőkölt  gyermek, kicsit a Tiéd is, mert zsenge gyermekkorát, a Te szárnyaid alatt éli meg..</p> <p>Gondolom, nem fog meglepni, hogy az Uramat kértem meg, hogy készítsen fotót rólad, és a Tamiról; és biztos nem fog felkészületlenül érni, hogy a kissé habókos anyuka kiteszi a netreJ</p> <p>Köszi, Gabi néni, hogy megismerhettelek…</p> <p> </p> <p> </p>rich