A kiskorúm talált magának barátot.
Egyszerre 3-at is, és fiú mind.
Elmondása szerint, az egyik normális, a másikkal nem kell foglalkozni, a harmadik meg jó fej.
A következő órában (mert, minden órában le kell jelentkezni nálunk, szülőknél, csak a megnyugtatásunk végett, hogy él a gyerek és nem rendelkezik sérülésekkel..) már oda is hozta a legényeket.
Korukhoz megfelelően, horpadt mellkassal és elképesztő gerinc görbüléssel rendelkeztek, de majd a növekedés, meg a sport kiszedi belőlük ezt az esetlen testtartást.
Gondolom én.
Álltak előttünk, mint az ázott verebek, sorban.., megszeppenve, mert mégiscsak a lány szülei, ugye.., kell a jó benyomás. Alig bírtam tartani a számat, hogy ne ontsam rájuk:
Nem kell itt a vigyázban állás, úgy sem mi döntünk barátságról, meg miarossebbről, hanem a leány gyerek; mi meg nem igen eszünk kamasz fiúkat, csak ünnepekkor, azt is ölég ritkán J
4perc után, el is húztak a labdás medencébe, ahol kedvükre löködhették egymást a vízbe.
AzUram okos.
Vagyis, logikus. Meg számító, előre látó és ehhez hasonló.
Olyan helyet választott, mint a múltkor, hogy legyen asztalunk paddal, de közösködni ne kelljen senkivel.
Ide, ülhetünk kártyázni (már, ha nem maradt volna otthon a römi kártya), vagy kajálni.
Igaz, először kiakadtunk mint megkésett kakkukosóra, hogy miért kell nekünk elsőként a strandra érni, és ehhez persze k…va korán kelni, de beláttuk, hogy igaza lett az öregnek, mert jó helyet, csak jó korán lel az ember..
Szóval, elővettem a kis motyómat, hogy falatozok, némi sótlan magokat, akiket még otthon borogattam össze, ez a vésztartalékom, már ha megdögleni készülnék, étlen.. Közben megbeszélhetjük a hitvesemmel, azokat a fennálló megoldásra váró dolgokat, amiket otthon, a rohanó hétköznapokban nem, mert más van porondon, és mert a gyerek egyfolytában jártatja a nyílást a fején, az orra alatt..
Periférikus látómezőmben megjelent egy nagy létszámú család, akik több strandsátorral és ehhez való, jelentős mennyiségű pléddel érkezett.
A nagycsaládban, a fiatalabbik pár hozzánk közelebb ült, a férfi lábai között ült a nő, háttal neki.
A férfi, rá tette az állát, a nő nyakhajlatába, vagyis azt hittem mert olyan közel volt hozzá, hogy másra nem is gondoltam; arra meg főképpen nem, hogy elmélyülten fogja a nő hátán lévő ragyákat nyomkodni, amit a körmére helyez és meg is szagolja, majd a nőnek is megmutatja a “termést”…
Még jó, hogy nem volt a számban már kaja, mert sok mindent láttam már életemben, de ez a mai napra egyenlőre vitt mindent… IS.
Pedig, úgy élvezem én a strandot…, meg persze nem lehet mindenki tökéletes és szép, neeem, nem mint én, mert ebben az esetben erről sajna nem beszélhetünk, nede mégis…
Ha, nyitott szemmel jár az ember, lát sok mindent, még egy strandon is.
Így, láttuk meg a mókust, aki a mellettünk lévő tujában matatott, és szélsebesen rohant át a szomszéd növényzetbe, azUram szerint a haverhoz sörre…
Vagy, a pofátlan veréb sereget, akik a kávézó teraszán kis csoportokban lesték a vendégeket, akik mégjóhogy megszánták őket, és valamicske kis kaját szórtak nekik, amivel aztán azonnal le léptek, de helyükre újabb s újabb pofátlan madárka jött..
Hallottunk a parkolóban hagyott autó riasztóját, és láttuk ahogy a tulajdonosa a belülről zárt kerítésen át kiabál kifelé:
Jajj, az autóm, jajj az autóm..
Bár, eszem nincs hozzá, hogy ezzel mit szándékozott elérni…
Az idős párt, akik az egyik meleg vizes medencében össze ölelkezve, becsukott szemmel lebegtek, arcukat a nap felé fordítva… Festménybe illő..
A családot, ahol az anya úgy üvöltött az 7 éves kislánnyal, hogy nekem össze szorult gyomrom; és apuka meg csak hallgatott; aztán megkönyörült a csuromvizes, vacogó gyereken és elsétált vele a fagyizóhoz, hátra hagyva a puffogó anyukát…
Az asztaltársaságot, minél “alig” kapatos nők vihogtak, szájukon folyt a pörköltzsír, korsóval itták a sört, és a velük ülő férfiak szégyenkezés nélkül, látványosan fogdosták őket..
Látott még azUram egy celebet, vagy legalábbis azt hitte, hogy Ő az, de lekövette nyomorult nőt, és kiderült, hogy mégsem az; ám arra nem tudott válaszolni, hogy mit tett volna, hogyha mégiscsak “az” lett volna, aki aztán mégsem..
Megmondtam, vagy megmondtam, hogy úgy élvezem én a strandot….
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be: