Megváltozott a blog címem
https://csampasrozi.blog.hu/ Aki szeretne követni, vagy olvasni továbbra is a fenti címen megtalál!!!... Tovább »
Tökömtudja generáció
Már, kis koromban sem volt divat a pazarlás. Emlékszem, Apám ott ült a konyhában és a játék kisszékemre tette a jobb lábát, kitámasztván a fájós csülkeit és ette a cupákos pörkűttet, főtt krumlival, s csak sóval .., semmi fakszni. A kis panellakás, még kisebb konyhájában, a jóisten se tudja, hogyan fértünk el négyen, ebédkor; nincs… Tovább »
Jajj, úgy élvezem én a strandot…
A kiskorúm talált magának barátot. Egyszerre 3-at is, és fiú mind. Elmondása szerint, az egyik normális, a másikkal nem kell foglalkozni, a harmadik meg jó fej. A következő órában (mert, minden órában le kell jelentkezni nálunk, szülőknél, csak a megnyugtatásunk végett, hogy él a gyerek és nem rendelkezik sérülésekkel..) már oda is hozta a legényeket…. Tovább »
Úgy élvezem én…
Annyira nem vagyok a strandolásért. Nem kenyerem a magam mutogatása, hiányos öltözékben, két szál nyavalyás ruhadarabban, ami ki van kiáltva fürdőrucinak, és ezzel a jelszóval bárki-bármit felvesz; függetlenül attól, hogy mennyire lóg ki… Ám, ha megyek mégis, kizárólag a gyerek miatt teszem, hogy jól érezze magát..,aki csak az első 1 órában rágja le az agyam… Tovább »
Sulira várva
Akinek iskolás korú gyereke van, az majdnem tud mindent a beiskolázással kapcsolatban. Mondom, majdnem.. Én, is. Illetve, azt hittem tudok mindent.., de baromira tévedtem, mert nem; de, most tudok: MINDENTIS! Az iskolaváltás körüli felesleges, és muszáj köröket aránylag hamar (3hét) alatt lefutottam, decathlonos simulós naciban, sport-ütközőtartóban (csöcstartó, na), és az ehhez dukáló lenge fekete felsőben;… Tovább »
..
Nem volt egyszerű az út eddig a lakásig.. – gondolta a nő, mikor századjára nézett végig rajta. Ismerte, minden egyes négyzetcentijét, nem esett nehezére, hiszen nem számolt az egész 40 négyzetmétert. Határozott idejű, egy évre szóló önkormányzati kecó, hetekbe tellő polgármesterhez járással, sírással. Egy nagyobb és egy alig szoba volt benne, ezt az utóbbit kapta… Tovább »
“Pihenős nap” 2
Aki, arra tippelt, hogy a “félórás” időszakban szunyókáltam egyet, az marha nagyot tévedett… Igen, ez volt a cél, de én tervezek, a valóvilág meg végez. A fejem alá tettem a legszebb 50×50-es méretű díszpárnámat, amiért nem kevés szidást kaptam, azUramtól, hogy minek ennyi, de hát miképp nézne ki egy kanapé sok párna nélkül?! A másikat,… Tovább »
“Pihenős nap” 1 fejezet
Toruk, a végső árny suhant el a házunk előtt, némi sötétségbe borítva a nappalit.. Mondjuk némiképp hiányoltam a színes , hatalmas szárnyakat és az éles, visító hangot, de ez a halkabbik és a mattabb Toruk lehetett.. A jelenséget, egy kisebb méretű teherautó okozta, melynek platóján egy mobil klotyó volt kikötözve, jó szorosan – gondolom-, mert… Tovább »
Ismerős vagy barát.., és hogyan legyél “chill”
Úgy ébredtem, mint a nagyon távoli múltban olvasott könyvem borítója kinézett; a Pöttyös Panna. A lábaim, és a fél fenekem rendszertelen módú, és egyenetlen nagyságú pöttyöket tartalmaz, amik nem a látvány miatt zavaróak, hanem a szűnni nem akaró viszketésből fakadóan.. A szombati kerti partin szereztem be őket, a barátoknál, ahol ismerősökkel találkoztunk, akik valaha azt… Tovább »
…
Az elmúlt napok, hetek emlékeivel ébredt. Nem otthon, valahol máshol, de mindegy is , mert otthona soha nem volt talán.. A kisbaba még békésen szuszogott, a többiek is, ám neki már kiment minden álom a szeméből. Egy szobában ébredt, egy másik városban. Ide, menekítették rendőrautóval, vezényszóra, mikor elment a férfi hazulról, és szabad lett a… Tovább »
